Mik a Szcientológia alapvető vallási tanai?

MIK A SZCIENTOLÓGIA ALAPVETŐ VALLÁSI TANAI?

A Szcientológia az Embert alapvetően szellemi lénynek tekinti. A Szcientológiában a szellemi lény neve thetán. A kifejezés a görög théta betűből származik, ami „gondolatot”, „életet” vagy „szellemet” jelent. Azért használjuk ezt, hogy elkerüljük a lélekről alkotott korábbi fogalmakból eredő zűrzavart. A thetán halhatatlan, és számtalan életen át élt már és fog élni. A személy egy szellem, akinek van egy elméje, és egy testben lakozik. A thetán megeleveníti a testet, és használja az elmét.

A Szcientológia egy további alapvető nézete, hogy az élet felosztható a túlélés irányába mutató késztetésekre (hajtóerőkre, impulzusokra). Ezeket dinamikáknak nevezik, és szám szerint nyolc van belőlük.

Az Első dinamika késztetés az önmagunkként való létezésre. Itt teljes mértékben kifejezésre jut az egyéniség. Ezt nevezhetjük úgy, hogy Önmagunk dinamikája.

A Második dinamika késztetés a létezésre, amely szexuális tevékenység formájában fejeződik ki. E dinamikának valójában két része van. A Második dinamika a) része maga a nemi aktus. A Második dinamika b) része pedig a család, beleértve a gyerekek felnevelését is. Ezt nevezhetjük úgy, hogy a Szex dinamikája vagy a Nemek dinamikája.

A Harmadik dinamika késztetés az egyénekből álló csoportokban való létezésre. Bármely csoport, illetve egy teljes osztály bármely része a Harmadik dinamika részének tekinthető. Az iskola, a társaság, a város, a nemzet mind-mind része a Harmadik dinamikának, és mindegyik maga egy-egy Harmadik dinamika. Ezt nevezhetjük úgy, hogy a Csoportok dinamikája.

A Negyedik dinamika késztetés az Emberiségként való létezésre, illetve az Emberiség létezésére. Míg egyetlen népet Harmadik dinamikának tekintenénk, az összes népet együttvéve a Negyedik dinamikának tekintenénk. Ezt nevezhetjük úgy, hogy az Emberiség dinamikája.

Az Ötödik dinamika késztetés az élővilág létezésére. Ez minden élőt magában foglal, legyen az növény vagy állat: a tenger halait, az erdők-mezők vadjait, a füvet, a fákat, a virágokat vagy bármit, amit közvetlenül az élet mozgat. Ezt nevezhetjük úgy, hogy az Élővilág dinamikája.

A Hatodik dinamika késztetés a fizikai univerzumként való létezésre. A fizikai univerzum anyagból, energiából, térből és időből áll. A Szcientológiában e szavak angol megfelelőinek (Matter, Energy, Space és Time) első betűiből egy szót alkottunk: MEST. Ezt nevezhetjük úgy, hogy az Univerzum dinamikája.

A Hetedik dinamika késztetés a szellemi lényekként való létezésre vagy szellemi lények létezésére. Bármely szellemi dolog – akár van identitása, akár nincs – a Hetedik dinamikához tartozik. Ezt nevezhetjük úgy, hogy a Szellem dinamikája.

A Nyolcadik dinamika késztetés a végtelenként való létezésre.Ezt Legfelsőbb Lényként is szokták azonosítani. Ezt azért hívjuk Nyolcadik dinamikának, mert a végtelen szimbóluma (a ∞) felállítva a 8-as számjegyet adja. Ezt nevezhetjük úgy, hogy a Végtelen vagy Isten dinamikája.

A szcientológusok ezeket általában a számukkal nevezik meg.

E dinamikák további megnyilvánulása az, hogy legjobban koncentrikus körök soraként lehet ábrázolni őket, amelynél az Első dinamika van középen, és minden egyes újabb dinamika egy-egy következő kört alkot körülötte. A tér tágulásának gondolata részt kap ezekben a dinamikákban.

Az egyén alapvető tulajdonságai magukban foglalják azt a képességet, hogy ilyen módon kiterjeszkedjen a többi dinamikára. De az igazi Nyolcadik dinamikát csak akkor fedezi fel, ha a Hetedik dinamikát már annak teljességében elérte.

Példa ezeknek a dinamikáknak a használatára: Azt figyeljük meg, hogy a csecsemő a születésekor nem érzékel az Első dinamikán kívül. De ahogy a gyermek növekszik, és az érdeklődési köre kiterjed, azt láthatjuk, hogy a gyermek más dinamikákkal is törődni kezd.

Másik példa a használatukra: az olyan személy, aki képtelen a Harmadik dinamikán működni, egyúttal arra is képtelen, hogy egy csoport részévé váljon, és így azt lehet mondani, hogy képtelen a társadalmi létre.

További megjegyzés a Nyolc dinamikával kapcsolatban: az egyén orientálása szempontjából az egytől hétig terjedő dinamikák egyike sem fontosabb, mint bármelyik másik. Bár a dinamikák egymáshoz viszonyítva nem egyforma jelentőségűek, az egyénnek az a képessége, hogy felvegye minden egyes dinamika beingnessét (létezőségét), doingnessét (cselekvőségét) és havingnessét (birtoklóságát), annak mutatója, hogy az illető mennyire képes élni.

Az egyének képességei és hiányosságai megérthetők azáltal, hogy megvizsgáljuk részvételüket a különböző dinamikákban.